A falabella tulajdonk�ppen nem is p�ni, a sz� igazi �rtelm�ben. A p�nik ugyanis - b�r egym�st�l igen-igen elt�r� k�llemi tulajdons�gokat mutatnak - megjelen�s�kben m�s ar�nyokat t�kr�znek, mint a nagylovak (�ltal�ban hosszabbak mint amilyen magasak, m�g a nagylovakn�l ez �pp ford�tva k�v�natos; z�m�kebbek nagytest� melegv�r� t�rsaikn�l; mellkasuk m�lyebb, �s �ltal�ban testar�nyaik m�sok, mint a nagylovak�i). A falabella ezzel szemben olyan, mint egy melegv�r� l� kicsiny�tett m�sa. Vagyis nem p�ni, hanem t�rpel�, amelynek pontos eredet�t hom�ly fedi. Annyi bizonyos, hogy Argent�n�b�l sz�rmazik, ahol a Falabella csal�d vette kez�be a teny�szt�s�ket, de a fajta kialak�t�s�nak titk�t val�j�ban sosem �rult�k el. Egyes felt�telez�sek szerint a kiindul� �llom�nyt a helyi criollo fajta adta, �s e t�rpe "v�ltozat" egy kisebb m�nesb�l alakult ki, amely egy f�ldcsuszaml�s k�vetkezt�ben elz�r�dott a k�lvil�gt�l, �s a szoros belteny�szt�s eredm�nyek�nt alakult "t�rp�v�". M�sok szerint k�l�nf�le p�nik, valamint arab lovak adt�k a nemes�t�s alapj�t. Egy biztos: a falabella a legdr�g�bb lovak k�z� tartozik a vil�gon, �s term�szetesen min�l kisebb, ann�l dr�g�bb. 86 cm-n�l nem is lehet magasabb, de alig 50 cm-es is akad k�z�tt�k. Sem lovagl�sra, sem egy�b munk�ra nemigen haszn�lhat�k, legfeljebb mini kocsi el� szokt�k �ket befogni. Ink�bb csak "szobad�szek", olyannyira, hogy n�melyik�ket val�ban a lak�h�zban tartj�k, mint egy kuty�t, �s n�ha megs�t�ltatj�k - persze az�rt p�r�z helyett k�t�f�ken �s vezet�sz�ron...