A Lusitano a l� egy �si portug�l fajt�ja az am�g az 1960-as �vek megosztott�k a nyilv�ntart�s�t a spanyol l�val, az Andalusian. Mindkett�t n�ha a f�ldj�kk�nt ib�riai lovaknak nevezik az eredet az ib�riai f�lsziget. Ezeket az ib�riai lovakat h�bor�ban, d�jlovagl�sban �s bik�ban fejlesztett�k haszn�lat�rt mik�zben harcoltak.

Abban a 17. sz�zadban, amit a spanyol abbahagyott harc l�h�tr�l ver �t, �s ann�l az id� elkezdett szelekt�ven nyereg�rt �s par�d�haszn�lat�rt teny�szteni lovakat: rik�t� j�r�sm�dok, er�s csontok �s er�teljes jelenl�t. A portug�lok tov�bb harcolnak a bik�val l�h�tr�l �s t�rekednek arra, hogy tarts�k a Lusitano t�rt�nelmi jellemvon�sait �p. Ezek a jellemvon�sok nagy b�tors�got tartalmaznak abba egy hajlammal, hogy el�re mozogjanak, melyik fenyeget, nyugalom, nagy t�zzel am�g nyereg alatt. Legink�bb fontos m�don a Lusitan�nak gyakran van egy subconvexprofilja, (r�mai orr,) egy olyan jellemvon�s, amir�l �gy v�lt�k, hogy genetikailag k�tik, egy La Ginet�nak, az �si lovas m�v�szetnek val�, hajlammal, amit meghat�roztak a lovas p�rbaj sz�ks�gletei vagy a kort�rs p�tl�sai: bikaharc, d�jlovagl�s, �tugr�. Lusitanos az �nfej� temperamentumuk �s hajlamuk miatt kiv�l� h�taslovakat csin�l �sszek�tni er�sen emberekkel. �k �rtelmesek �s nagy m�rleg�k van.

Lusitano vagy rendk�v�l j�rtas a d�jlovagl�s magas szintjein�l; a piaffe nagyiskol�j� mozg�sait bele�rtve az �tj�r�, piruettek, rep�l��lomv�ltoz�sok �s f�l �tmennek. A Lusitano szint�n h�rneves, hogy nagyon k�nyelmes j�r�sm�djai vannak.