JELLEMZ�I

T�bb mint 400 �ves teny�szt�i m�ltja miatt meglehet�sen konszolid�lt fajta, ennek ellen�re az egyes orsz�gokban n�mi k�llemi saj�toss�gok, k�l�nb�z�s�gek tapasztalhat�k. A lipicai fajta jellegzetess�ge a testt�meghez k�pest el�g nagy kosfej, amely azonban nem durva. A rom�niai �s horv�t-orsz�gi teny�szetekben a fej profilvonala csak eg�sz enyh�n �velt, ink�bb az egyenes fej az �ltal�nos. Szemei nagyok, �l�nkek, �rtelmet mutat�k. Feje ink�bb alacsony t�z�s�. Nyaka �velt, izmos, magas illeszt�s�. Ebb�l ad�d�an marj�ra r�borul gazdag izomzata, �s a mar elmos�dott. H�ta k�zepesen hossz�, sz�les, j�l izmolt, ennek ellen�re gyakran puha. �gy�ka hossz�, sz�les, j�l izmolt, er�s, ez�rt j�l k�t�tt. Fara kifejezetten sz�les, igen j�l izmolt, alma- vagy dinnyefar. Ig�s, hint�s jelleg�nek megfelel�en sz�gye sz�les, felt�n�en j�l izmolt. Mellkasa ink�bb dong�s, mint m�ly, ami maga ut�n vonja lapock�j�nak meredeks�g�t. �z�letei, inai sz�razak, szik�rak, csontjai tiszt�k. H�tuls� l�bai gyakran kardosak, �s el�l-h�tul el�fordul a kiss� meredek cs�d. K�llemi jelleg�b�l ad�d�an mozg�sa nem t�l t�r�lel�, hanem igen akci�s.

M�retei:
Marmagass�ga bottal:152-162cm
szalaggal: 163-171 cm,
�vm�ret: 185-197 cm,
sz�rk�rm�ret: 21- 23 cm.
Sz�ne �ltal�ban sz�rke, de kisebb gyakoris�ggal el�fordul a fekete, �s a pej sz�nv�ltozat is.

HASZNOS�T�SA

A barokk st�lus klasszikus k�pvisel�je. Igen tanul�kony, nagyon engedelmes, j� munkak�szs�g�, kem�ny, ellen�ll�, nem t�l nagy ig�ny� fajta. Mozg�sa egyed�l�ll�, ami ruganyoss�g�ban, akci�ss�gban jut kifejez�sre. Ausztri�ban a B�csi Spanyoliskola kiz�r�lag lipicai m�nekkel mutatja be vil�gh�r� produkci�j�t. Magyarorsz�gon els�sorban fogatl�, Abonyi Imre, B�rdos Gy�rgy, L�z�r Vilmos fogathajt� vil�gbajnokok mind lipicai lovakkal �rt�k el sikereiket. A mai magyar fogathajt� v�logatott mez�ny 80 %-a lipicai lovakb�l �ll.
K�l�nleges �rt�ke, hogy 400 �ve fajtatiszt�n teny�sztik. Az 1800-as �vek elej�n alkalmazott egyetlen arab cseppv�rkeresztez�st�l eltekintve idegen fajt�t soha nem alkalmaztak teny�szt�se sor�n. A Lipicai L�teny�szt�k Vil�gsz�vets�ge (LIF) szerint lipicai l�nak csak az tekinthet�, amely apai oldalon a 6 klasszikus, valamint az Incitato �s Tulip�n t�rzsekbe tartoz�, anyai oldalon pedig a 12 klasszikus kancacsal�dra vagy a LIF �ltal elfogadott egykori tradicion�lis m�nesek kancacsal�djaira visszavezethet� �s�kkel rendelkezik. Ily m�don a fajt�t quasi z�rt t�rzsk�nyvben teny�sztik.