Norv�gi�b�l sz�rmazik, �s a XIX. sz�zadb�l ered. A fajt�t k�nny� ig�sl�nak haszn�lj�k.

A fajta teny�szt�s�nek c�lja tulajdnok�ppen egy olyan l� l�trehoz�sa, amely megfelel a mez�gazdas�gi munk�kra. Kialakul�s�t h�rom fajt�nak k�sz�nheti. Az egyik a D�le �get�. A m�sik f� kialak�t� az Erdei l� mely az alakot �r�k�tette, �s az Angol teliv�r melyt�l f�k�nt a sebess�get �r�k�lte. A D�le-r�l tudni kell, hogy �get�sben igen gyors tud lenni. A D�le �get� fajt�nak ez egy "testv�r�ga", ha lehet �gy mondani, ugyanis a D�le-t "finom�tva" egy k�nnyebb, D�le �get�t lehet kapni, amelyeket m�g az �get�versenyeken is el lehet ind�tani. Teny�szt�si k�zpontj�t a fajt�nak 1962-ben ind�tott�k.

Gyors �s kem�ny. A fej nemigaz�n mutat teliv�res jelleget. Ann�l kicsit durv�bb. A nyak �s a h�t hossz�, a far er�teljes, a cs�nkok er�sek. A l�bakon bokasz�r tal�lhat� de n�melyik egyedn�l csak kev�s.

Marmagass�ga 150-160 cm, sz�ne a fekete �s a s�t�tpej.