Marmagass�ga: 147-157 cm


Alapvet�en k�l�nleges sz�ne miatt teny�sztik ezt az indi�n p�nit. Hihetetlen�l kem�ny, k�nnyen kezelhet� �s tanul�kony. K�lleme eleget tesz azoknak az �ltal�nos k�vetelm�nyeknek, amelyeket a f�lv�r lovakkal szemben t�masztottak. T�pusa semmik�ppen sem egys�ges, testm�retei t�g hat�rok k�z�tt mozognak.

Amerik�ba a lovakat a spanyolok vitt�k, az appaloosa �sei is a konkviszt�dorok h�tasai. A k�l�nleges sz�n� lovakat a Nez Perc� indi�nok teny�sztett�k ki a XVIII. sz�zadban. Az appalosa n�v az indi�nok ter�let�n �thalad� Palouse foly� nev�b�l sz�rmazik. A Nez Perc� indi�nok sz�m�tottak a legjobb l�teny�szt� t�rzsnek, �gy nem v�letlen, hogy �ppen a ter�let�k�n sz�letett meg ez a fajta. B�r egyed�l�ll� foltozotts�g�r�l v�lt h�ress�, nem ez a kiv�l� rejt�sz�n volt a teny�szt�s�k f� szempontja, ann�l ink�bb az �ll�k�pess�g, gyorsas�g �s er�. Az Egyes�lt �llamok hadserege majdnem v�get vetett az appaloosa lovak t�rt�net�nek, mikor fogs�gba vetette a Nez Perc� indi�nokat, a lovaikat pedig lem�sz�rolta. 1938 �lesztett�k fel a fajt�t az indi�n lovak lesz�rmazottaib�l. Az�ta �jra elterjedt, az Appaloosa Lovas Klub jelenleg 400 ezer lovat tart nyilv�n.

�t elismert sz�rsz�ne van :

-p�rductarka: t�lnyom� r�szben feh�r sz�rsz�n� l� eg�sz test�n s�t�t, ov�lis, j�l k�r�l�rhat� foltok vannak.

-h�fedte: az eg�sz testen, f�k�ppen a far k�rny�k�n feh�r foltok vannak

-s�t�t alap: nagyobb feh�r vagy pettyes „takar�”

-m�rv�nytarka: nagyobb sz�nes foltok, amelyek t�z�tt� vallhatnak elsz�rtan a testen

-ag�ttarka: feh�r �s sz�nes sz�r�k keverednek