K�lleme

�sszbenyom�s alapj�n a shetland p�ninak k�t t�pus�t k�l�n�tj�k el. Az eredeti t�pus a Marquis of Londondery �ltal 1870-1873 k�z�tt alap�tott m�nesb�l sz�rmaz� p�nik k�pezik sz�mos fajtatiszta teny�szet alapj�t a vil�gon. Ez a shetland p�ni v�ltozat jelleg�t figyelembe v�ve a hidegv�r� l�hoz �ll k�zel. Testfel�p�t�s�ben kifejezetten digeszt�vusz anyagcsere t�pus�.

M�ly �s sz�les t�rzs, igen �bl�s mellkasm�ret, nagyon terjedelmes far, j�l z�r�d� testfel�p�t�s jellemz� r�.

A m�sik t�pus minden jelleg�ben k�nnyebb, kisebb sz�rk�rm�retet mutat�, �gynevezett sport t�pus� shetland p�ni.

A shetland p�ninak kicsi, j�l form�zott, ar�nyos feje van, amelyik a sz�let�st k�vet�en kifejezetten csukafejet mutat. Id�s �llaton sem lehet burkolt. Homloka sz�les, a fejen apr� f�leket hord. Szemei nagyok, bar�ts�gosak, okoss�got �s �l�nk temperamentumot �rulnak el.

Nyaka k�z�phossz�, k�z�pmagasan, vagy alacsonyan illesztett. Marja a r�rakod� izom- �s k�t�sz�vett�l alacsonynak l�tszik. H�ta, �gy�ka r�vid, ennek megfelel�en nagyon er�s. Fara j�l izmolt, nagy terjedelm�, teljes�tm�ny centrikuss�g�t mutatja a fajt�nak.

A p�nik alapj�t a l�bak k�pezik. A szab�lyos �ll�s� mells� l�bak, az izmos felkar sz�les l�bt�, sz�raz r�vid sz�r a shetland p�nin�l is term�szetesen megk�v�nhat� k�llemi tulajdons�gok. A h�ts� l�bakra a szab�lyoss�gon t�l jellemz� az izmos konc, a sz�les j�l k�pzett cs�nk, sz�raz, tiszta h�tuls� sz�r.

A shetland p�ni ismertet� jegyei, k�z� tart�zik a rendk�v�l d�s s�r�ny-, �st�k- �s faroksz�rzet. A fed�sz�r�k ny�ron apr�k �s sim�k, t�len s�r�n t�m�ttek �s igencsak hossz�ak. (Shetland n�ven Amerik�ban is teny�sztenek egy p�nifajt�t, amelyre a k�llemi le�r�sok �rv�nytelenek).

M�retei

M�retei szerint ism�telten k�t t�pus�t k�l�nb�ztetj�k meg a shetland p�ninak.

Az „A” csoport jellemz� m�retei

• Bottal m�rt mar magass�ga:87-107 cm
• Szalaggal m�rt marmagass�ga:92-112 cm
• �vm�ret: 35-155 cm
• Sz�rk�rm�ret:14-15 cm

A „B” csoport jellemz� m�retei

• Bottal m�rt marmagass�ga:86 cm alatt
• �vm�ret:110-130 cm
• Sz�rk�rm�ret:10-13 cm

Sz�ne �s Hasznos�t�sa

A shetlandi p�ni minden sz�nben megengedett. A leggyakoribb �si sz�n a fekete, lehet�leg jegytelen form�ban, de sok a sz�rke, a pej, a s�t�tpej. Teny�sztik fak� sz�nben, s�rg�ban, tark�ban, de megtal�lhat� p�rductark�ban is.

Ez ut�bbi nem eredeti sz�ne a shetlandnak. Ezt k�l�n t�rzsk�nyvben tartj�k nyilv�n.

�rt�km�r� tulajdons�gai, haszn�lhat�s�ga

A shetland p�nik biztos j�r�s� hegyi lovak. A meredek hegyoldalakon, szakad�kokon biztons�gosan l�pkednek, b�tran kereszt�l hozz�k ezeken terheiket. Miut�n a Shetland szigeteken kev�s a j�l ki�p�tett �th�l�zat a fajta egyedeit f�k�nt h�tas �s m�lhahord� �llatk�nt hasznos�tott�k. M�lhak�nt tests�ly�nak ak�r 50%-�t is (100 kg-ot) k�pes elhordani.

A XIX. sz�zad m�sodik fel�t�l nagy sz�mban ker�ltek Anglia b�ny�iba, ahol alacsony marmagass�gukra tekintettel sz�vesen alkalmazt�k b�nyalovaknak. Egyes becsl�sek szerint a t�rn�kban �vente 5000 km utat tettek meg. F�radhatatlan fogatl�, tests�ly�hoz viszony�tva felt�n� von�erej�.

Piciny gyermekek ide�lis p�nilova. M�rete, j�indulat� term�szete folyt�n a gyermek j�tsz�t�rsa, aki megtanulja mellette a l�val val� b�n�st, a l�ra �l�st. A gyermek �l�sbiztons�got szerez a shetland p�ni h�t�n, k�pess� v�lhat egy k�s�bbi, feln�ttebb lovas passzi�ra. A shetland p�ni a legmegfelel�bb els� l�, de 8-9 �ves gyermekeknek m�r nem val�, mert t�l nagy ennek a piciny l�nak a h�t�n, m�sr�szt apr� l�ptei miatt nem ad lovagl�si �lm�nyt. Az id�sebb m�nek k�nnyen eldurvulnak. Hossz� �lettartalm�, ami 30-35 �vre tehet�. K�sz�nheti ezt kit�n� konstit�ci�j�nak, ezen bel�l b�mulatos eg�szs�g�nek, betegs�gekkel szembeni ellen�ll� k�pess�g�nek, gyors regener�l�d� k�pess�g�nek, tart�ssal �s takarm�nyoz�ssal szembeni m�rs�kelt ig�ny�nek.

A shetland p�nin�l id�nk�nt tapasztalt haszn�latbeli probl�m�k soha sem genetikai eredet�, hanem a munk�ltat�s �s a takarm�nyoz�s ellentmond�sainak k�vetkezm�nye.