    

Marmagassga: 133-144 cm
A ma ltez l- s pnifajtk kzl taln egyik sem hasonlt annyira az zsiai vadlra, mint a fjord pni, br annl arnyosabb s nemesebb felpts. Homloka szles, tekintete lnk, kifejez, orrnylsai tgak. Nyaka izmos, rvid, martjka nem kifejezett. Srnyt gyakran vgjk holdsarl alakra. Vlla gyakran meredek, hta, fara rvid. Lbai ersek. Szne egszen sajtos, vilgos fak, melyet egyediv tesz fekete htszj.
A vikingek tenysztettk ki Nyugat-Norvgiban, majd terjesztettk el a portyikkal srn zaklatott Skciban. A fajta hatsa a skt felfldi pnin, st mg az izlandi pnin is megmutatkozik.
Meglepen nagy teherbrs igs- s teherhord l. Hobbilknt fleg a gyerekek krben kedvelt, mivel igen jindulat, tanulkony s kellemes termszet.
Norvgia nyugati partvidke az eredeti szlhazja ennek a teljesen egyedi megjelens, minden ms fajtval sszetveszthetetlen kislnak, amely mra az egsz vilgot meghdtotta. Kllemben leginkbb egy "vrbeli vadl" kiss idealizlt msnak tnik - igen nagy hasonlsgot mutat svel, a przewalski-lval, de annl nemesebb, arnyosabb felptssel. Azonban a szjalt ht, a cskozott lbvgek, a vllcsk, a test tbbi rsznl vilgosabb pofa s haskorc, valamint a szarugesztenyk gyakori hinya egyrtelmen a hajdani sre jellemz tulajdonsgok, amelyek a fjord lnl is megmaradtak. S ha ez nem lenne elg, a fjord tenyszti mg azzal is erstik a prewalski-lval val hasonlsgot, hogy a kanck srnyt kakastarj-szeren rvidre nyrjk, gy az felfel ll, mint a vadlovak srnye. Az egysges fak szn mellett a fjord lovak jellegzetessge a ktfle szn srny is: a kzpen fut fekete svot jobbrl s balrl fehr srnyszrk vezik, aminek egyedlll ltvnya a nyrott vltozatnl rvnyesl leginkbb.
A fjord az egyik legsokoldalbb fajta. ers, akr egy hidegvr, mozgkony, akr egy melegvr, s jmbor, ahogyan az egy j pnihoz illik. Fogatban vagy nyereg alatt, mezgazdasgi munkban vagy gyerekek lovagoltatsra: a fjord l brmelyik szerepben szzszzalkos teljestmnyt nyjt!

|